A demográfiai változásokkal párhuzamosan a szerzett szívbillentyű-be­tegségek jelentősége egyre nő. Gyógyszeres kezelés jelenleg nem áll ren­delkezésre, így a súlyos billentyűhibák kezelése műtéti úton, a billentyű helyreállításával vagy pótlásával történhet. Egyre gyakrabban alkalmaznak katéteres eljárásokat is. A cikk a felnőttkori szívbillentyű-betegségek miatt szükségessé váló műtétekkel kapcsolatos aktuális ajánlásokat mutatja be.

Szinte minden mikroorganizmus okozhat endokarditiszt, különösen az olyan Gram-pozitív baktériumok, mint a Streptococcusok, az Enterococcusok vagy a Staphylococcusok. Infektív endokarditisz akkor lép fel, amikor a kór­okozó bakteriémia következtében megtelepszik a szívbelhártyában. A szer­zők egy konkrét esetből kiindulva a betegség patogenezisét, diagnoszti­káját és terápiáját tekintik át.

Az előrehaladott szívelégtelenséghez társuló súlyos mitrális inszufficiencia sok esetben invazív kezelést igényelne, de a billentyű rekonstrukciója nem mindig megvalósítható, a billentyűpótlás kockázata nem mindig vállalható. Az eddigi sebészi terápiás lehetőségek az utóbbi években kiegészültek egy perkután el­járással. A cikk felvázolja ennek lényegét és lehetséges indikációs területét.

Érvényesül-e az elvárható orvosi odafigyelés a Marfan-szindrómásokkal kapcsolatban, avagy felismerjük-e egyáltalán a Marfan-szindrómát? Az itt bemutatott eset azt szemlélteti, hogy ezen a téren sok még a tennivaló. Az aortát érintő szövődmények korai felderítése életmentő lehet!

A coronaria-sztent beültetése utáni trombocitagátló kezelés a nemzetközi ajánlások szilárd bizonyítékokon nyugvó eleme. Nem eldöntött, hogy ha orális alvadásgátló kezelés is indokolt, hasznos-e a sztent beültetését követő azaz K-vitamin-antagonista, clopidogrel és acetil-szalicilsav együttes alkalmazása.